Egy liter friss es�v�z, vagy forr�sv�z �tlagosan 8-15 mg, az iv�viz�nk m�r csak 3-5 mg oxig�nt tartalmaz. A palackozott sz�nsavas �sv�nyvizek, �d�t�s italok, k�v�k oxig�ntartalma megk�zel�t�en nulla.

�ltal�ban ismert, hogy oxig�nt a t�d�nk�n �s a b�r�nk�n kereszt�l vesz�nk fel, de k�pesek vagyunk az italainkban l�v� oxig�nt is hasznos�tani. A megivott oxig�nd�s v�zb�l a molekul�ris oxig�n a sz�j-, a gyomor-, �s a b�l ny�lkah�rty�j�n kereszt�l felsz�v�dva a v�r�ramon kereszt�l jut a sz�vetekbe, izmokba, valamint a l�tfontoss�g� szervekbe (sz�v, m�j, agy, stb...). Kedvez� hat�s�t �gy fejti ki, hogy r�vid id� alatt megsz�nteti a v�r �s a szervek oxig�nhi�ny�t, ez�ltal cs�kkenti, oldja a fizikai �s szellemi f�radts�got, kedvez�en befoly�solja a kering�si �s em�szt�si zavarokat. A gyomorba jutott molekul�ris oxig�n r�v�n a sz�vetek oxig�ntartalm�nak n�veked�si sebess�ge a l�gz�ssel t�rt�n� bet�pl�l�ssal szemben hozz�vet�legesen t�zszeres! A v�r parci�lis oxig�nnyom�sa n�vekszik (n� a v�rben l�v� oxig�n mennyis�ge). Optim�lis �s egy�rtelm�en kimutathat� eg�szs�g�gyi hat�st minimum 35-40 mg/l oxig�n tartalm� v�zzel �rhet�nk el. S�lyos l�g�ti betegs�gekn�l a v�zzel adagolt oxig�nnel megel�zhetj�k az oxig�npalackos oxig�nadagol�st.

A 40 mg/l feletti oxig�ntartalm� v�z oldja a szellemi �s fizikai f�radts�got, kedvez�en befoly�solja a kering�si �s em�szt�si zavarokat.

Az oxig�nszifonnal elk�sz�tett �d�t� v�z oxig�ntartalma 2000-2200 mg/liter.